Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 305 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305

Névmutató: Kovács István (Kokó)

1990. március 8.

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az egyik tanítónő emlékezését arra, hogy 1947 után sorra megnyíltak a magyar iskolák a moldvai csángó falvakban. Kerekes Irma sepsiszentgyörgyi tanítónő az elsők között érkezett meg az egyik faluba, Lészpedre. Negyvenhárom magyar iskola alakult a csángómagyar falvakban. Azután sorra megszüntették a magyar iskolákat. /B. Kovács István: Mezeiné Kerekes Irma emlékezik. Hegyen túliak tanítói (A moldvai magyarok első iskolái). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1. ? folytatásokban márc. 8./

1990. március 14.

A Független Magyar Párt nevében Kocsis Sándor alelnök nyilatkozatban közölte, hogy kizárták soraikból Vincze János volt elnököt, febr. 20-án menesztették Vincze Jánost összes tisztségéből, egyben ismertette a párt vezetőségét: három alelnök áll az élen: Dudás László, Kocsis Sándor és Lőrincz Pál, titkár: Veres Berkesi Károly, vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. Vincze János Nemzeti Parasztpárt Dreptatea című lapjának márc. 7-i számában közölt nyilatkozata politikai provokációt jelent, olvasható Kocsis Sándor nyilatkozatában. /Kocsis Sándor: Nyilatkozat Vincze-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1990. április 1.

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

1990. július 3.

Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/

1992. október 4.

Okt. 3-4-én tartották meg Dicsőszentmártonban Sipos Domokos centenáriumi rendezvény-sorozatát. A megnyitón felszólalt Popa Octavian, a város polgármestere, Tófalvi Zoltán, az EMKE országos alelnöke. Sipos Domokos /1892. aug. 4. - 1927. nov. 24./ földi maradványait az egykori sírból a temető központi részében kialakított új sírba helyezték és felavatták síremlékét is. A sírnál Oláh Tibor kritikus, a Kemény János Társaság /Marosvásárhely/ elnöke és Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében mondott beszédet. Több szervezett koszorúzott a sírnál, köztük Kovács István, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Másnap, okt. 4-én az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd felavatták Sipos Domokos mellszobrát. Beszédet mondott Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Markó Béla költő, RMDSZ-szenátor és Hunyadi László szobrászművész, a szobor alkotója. A rendezvény szóvivője Puskás György, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1992. november 11.

Vetési László, a Felebarát szerkesztője az erdélyi magyar szórványról tartott előadást. Mintegy félmillióra becsüli a magyar szórvány lélekszámát, akik főleg Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyékben élnek. Különösen veszélyeztetettek a Mezőségen és a dél-erdélyi kis falvakban, városokban élők. Szeretnék felmérni az összes szórványokat. Vetési László beszélt a szórványmisszióról is. /B. Kovács István: Megmenthető lelkek. Nagyszabású terv a szórványok felkarolására. Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1993. február 10.

A csíkszeredai Julianus Alapítvány célja a szórványban élő magyarság segítése, a beolvadási folyamat fékezése - mondta el Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Több százezer ember jutott a beolvadás peremére. A székhely Csíkszeredában van, ahol különben moldvai csángó osztályt alakítottak. A szórványvidék peremén kollégiumokat kellene létesíteni, például Désen. A Julianus Alapítvány segített abban, hogy megemlékezzenek a cserhalmi ütközetről, melyhez a sok templomban megfestett Szent László legenda nem egy epizódja fűződik. Sikerült az emlékezés, a kolozsvári EMKE előadót küldött. Vetési László szórványszolgálatát /Református Szórványszolgálat/, Temesváron Bodó Barnának a szórványok tanulmányozását vállaló munkáját és az alapítvány munkáját jó lenne koordinálni. /B. Kovács István: A Julianus Alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1993. április 24.

Zágonba kiszállt egy minisztériumi küldöttség és magyarázatot kért, hogy a polgármesteri hivatal falán miért áll három nyelvű tábla. /B. Kovács István: Három nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1993. szeptember 22.

Sára Sándor, a Duna TV elnöke nyilatkozott a tervezett új műsorokról: gazdasági tájékoztató és vállalkozói műsorok szükségesek. A távoktatás is fontos, így például a magyar irodalom órarend szerinti oktatása. Lesz lapszemle is. Ki akarnak építeni a Duna TV-nek dolgozó erdélyi, felvidéki stb. tudósítói hálózatot. /B. Kovács István: Új hang és kép a Duna táji kórusban. Beszélgetés Sára Sándor filmrendezővel, a Duna TV elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1993. október 21.

Először szeptember elsején jelent meg Székelyföldön, Mikóújfaluban az oktatási minisztériumból Lenghel asszony, kiírta az osztálynaplóból a szerinte román gyermekeket /pl. Préda, Lakatos/, majd berendelte a szülőket, közölve velük, hogy a székelyföldi románoknak akar segíteni és a gyermekeknek a román tagozaton a helyük. Külön győzködte a tanulókat is. Lenghel más falvakban is járt, felelevenítve a névelemzés régi gyakorlatát. /B. Kovács István: A névelemzés gyakorlatának feltámasztása Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. okt. 21./

1994. március 26.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság márc. 26-án, Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott. Dr. Selinger László eddigi elnök már két mandátumot teljesített, a szabályzat értelmében leköszönt tisztségéről. Az új elnök, dr. Fodor Alpár az egyetem kémiai karának adjunktusa, analítikai kémiát ad elő magyar és román nyelven. Az alelnökök: dr. Csibi Vencel műegyetemi adjunktus, Székely Zsuzsa kft-igazgató, Kovács István mérnök, Furdek Tamás informatikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1995. június 28.

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./

1996. augusztus 17.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 17.

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 7.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1997. augusztus 5.

Megjelent B. Kovács István pedagógus és oktatástörténész könyve: Szabályos kivétel. A romániai magyar oktatásügy regénye /Kriterion, Bukarest, 1997/. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./

1997. augusztus 6.

Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./

1998. június 17.

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305